Könyvhét 2016

A kevésbé ütősre sikerült Könyvfesztivál után elvárások nélkül, ellenben enyhe idegességgel indultam immár 6. alkalommal a Könyvhétre. Izgalmamat azonban nem a könyvek, vagy az interjúk (amit most nem vállaltam), hanem az okozta, hogy péntek este egy lánybúcsút vezettem le. Noha ez már harmadik, általam szervezett lánybúcsú volt, így valamennyi tapasztalatom van az ügyben, egyúttal próbának is szántam: az új fényképezőgépem és friss tudásom próbájául a következő heti lagzi előtt. Végül közel 300 képből akadt azért vállalható és a lányok tetszését elnyerte, úgyhogy az este, a szórakozás mellett, ebben is sikeresnek volt mondható. De térjünk is át az idei év második könyves mustrájára.

2016. június 11. szombat  

Mivel az előző este fáradalmait is ki kellett pihenni, nem indultunk korán. Már csak azért sem, mert idén nem volt semmi, amit igazán vártam volna. Nem rajongtam se könyvért, se szerzőért, se eseményért, ezért a legnagyobb nyugalomban vártam a hétvégét. 11 felé értünk be, ahol rögvest körbejártunk és felmértük a kínálatot. Mivel az eredeti tervem két kötet volt, azt gyorsan kiszúrtam, de még vacilláltam a friss Nádasdy-fordította Isteni színjátékon. Az időközben megérkező ponty segített a mérleget a vásárlás felé billenteni, így beszereztem ezt a (számomra) meglepően drága kötetet is, amit majd délután gyorsan dedikálni is akartam. De addig beszélgettünk, majd pattel kiegészülve ebédelni indultunk.

Cikkajánló 5.0

Az utóbbi hónapokban nagyon aktív voltam cikk-fronton, a bloggal szemben. Recenziós könyvek, színház, interjú... ezen túl már saját olvasásokra nem jutott idő. És ha még a fotózást is belevesszük, még kétségbeejtőbb a helyzet. Szerencsére, most először sikerült a két hobbimat összekapcsolnom, és a saját (nem a legjobban sikerült) fotóimmal illusztráltunk cikket - de erről már írtam korábban. Viszont nem számoltam be az utóbbi idők leginkább megrázó színházi előadásáról, valamint sok-sok könyvről. Viszont február óta tényleg felszaporodtak az írások, így két részt is meg tudnak tölteni.
 

Nádasdy Ádám - A vastagbőrű mimóza  

"Rövid írásaiban két dolog fogott meg igazán: az elegancia és a közérthetőség. Nádasdy stílusa kifinomult, ami nem lehet véletlen, hiszen nyelvészről van szó; pontosan tisztában van a használt szavak súlyával, jelentésével és jelentőségével. Mindig megtalálja a legpontosabb kifejezést, amivel le tud írni egy helyzetet, és fel tudja kelteni az olvasó figyelmét. Igazi élvezet így a szemlélődés. Másodsorban azért is marad szórakoztató végig, mert nem egy messzi világban történnek, amik történnek, hanem itt, velünk. A szerző falusi mesélőként mindig egy-egy valódi eseményből indul ki, anekdotázik egyet, majd ebből bontja ki mondandóját. A szereplői ismerősek, ezáltal is közelebb hozza a témát hozzánk."