A télen azzal töltöttem több napot, hogy bámultam barátomat, amint az Uncharteddel játszik. És erre igazából az az egyszerű okom volt, hogy vágytam a kalandokra. Beleéltem magam az izgalmakba, a kincsvadászatba, abba, hogy ismeretlen tájakon járhatok, és persze a történetbe. Vágyni kezdtem Indiana Jones figurájára… És aztán megkaptam az új Yorn Kayrah Xemovrah történetet.
A Sötét vizeken alcímű kötetben tovább folytatódik a kalandos mese a korábban megkezdett úton: kapunk kis részleteket a múlt eseményeiből (épp csak annyit, hogy kíváncsiak legyünk a többire), de főleg Kay útját követjük tovább a sarkvidék felől a trópusokra. A felfedezések, mentőexpedíciók persze itt sem úgy alakulnak, ahogy tervezik őket, és a menő zsoldoscsapatok sem érnek el sokat, de ezúttal is megkapjuk a függővég-adagunkat.
A Sötét vizeken alcímű kötetben tovább folytatódik a kalandos mese a korábban megkezdett úton: kapunk kis részleteket a múlt eseményeiből (épp csak annyit, hogy kíváncsiak legyünk a többire), de főleg Kay útját követjük tovább a sarkvidék felől a trópusokra. A felfedezések, mentőexpedíciók persze itt sem úgy alakulnak, ahogy tervezik őket, és a menő zsoldoscsapatok sem érnek el sokat, de ezúttal is megkapjuk a függővég-adagunkat.
