2013. június 1., szombat

Arnold Schwarzenegger – Emlékmás

Nem igazán szoktam életrajzokat, pláne nem önéletrajzokat olvasni. Az egyik főnököm az, aki rengeteg ilyet olvas, gyakran látok a kezében (és az e-book olvasóján) ilyesmit, de én csak középsulis koromban vettem kezembe hasonlót – az orosz uralkodókat csak így lehetett megismerni. Először egyáltalán nem érdekelt egy akciósztár élete, akit színészként sosem kedveltem igazán, bár a filmjei közül jó pár a kedvencem, igaz, nem miatta (ki nézte a robotot a Terminátorban, ha ott volt Kyle Reese?!).

Amikor azonban egy nagyáruház polcáról levettem a kötetet, mégis úgy éreztem, van benne potenciál. Végül is Schwarzenegger egy igazi self-made man, egy kis osztrák falucskából feljutott azEgyesült Államok általa elérhető csúcsaira, bár onnan végül eléggé nagyot esett. Érdekelt, mit és hogyan mondhat el magáról.

Az élettörténet sok érdekességet tartalmazott, elsősorban két fronton: az ausztriai élete és testépítős múltja (továbbá a ’60-as, ’70-es évek Amerikája), valamint a kormányzósága éveivel kapcsolatban. Kiderült, hogy a Vasfüggöny túloldalán sem volt mindenben más az élet, a második világháború nyomai ott is láthatóak voltak, de mégis némi szabadság érződött a sorok közül. Tetszett az a bátorság, amivel nekiindult a világnak, bár ez néha vakmerőség volt, semmint igazi végiggondolt döntés – de ez a siker egyik fontos összetevője az ő esetében. A testépítést, mint sportot nem kedveltette meg velem, de magának a sportolói világnak a leírása érdeklődésre tarthat számot (elég konkrét tippek is olvashatóak), valamint az az elszántság, amivel belevetette magát a dolgokba, inspiráló.

Az amerikai évek esetén rácsodálkoztam, hogy valóban mennyire más az az ország. Ahol egy papírral már vállalkozást hozhatsz létre és senki nem szól bele a dolgodba, amíg másoknak nem ártasz vele (bár néha akkor sem), és elég egy papírfecnire írt számla… szinte elképzelhetetlen a mi bürokratikus világunkban, de megérteti, miért hívjuk a lehetőségek hazájának. Schwarzenegger pedig kihasználta ezt és kemény munkával felépítette magát, tanult, dolgozott és ez szimpatikus. Bár szinte hihetetlen.


A filmes évei kevésbé voltak érdekesek, holott számos anekdota, történet színesíti. Régi filmes motorosként azonban ezek kevésbé szórakoztattak (párat már ismertem is), azonban tetszett, ahogyan Arnold képes volt magára is „áruként” gondolni és nem volt rest brandet építeni. Az üzleteinek leírása, az önmenedzselés mind-mind hasznos tippül, tanácsul szolgálhatnak.

A kötet hangvétele végig szórakoztató és gördülékeny, általában megfelelő hangsúllyal vannak jelen a sztorik, apró történetek és azok, amit tényleg a szerző saját gondolatainak tűnnek.

A politikai karrierjével kapcsolatban többeknél olvastam, hogy viszonylag érdektelennek találták. Jogászként viszont nagyon érdekelt, hogyan írja le a rendszert, milyen eszközei, mozgatórugói vannak egy ilyen komplikált, mégis sokak által példának tartott államfelépítésben. Nem állítom, hogy teljesen megértettem a működés minden aspektusát, de a lobbik és támogatók gyűjtése, valamint maga az a mód, ahogy Schwarzenegger felfogta a saját működését, lekötött. Imponáló volt a nyitottsága, és az, hogy megpróbált mindig konszenzust létrehozni – bár azért ő is megbotlott nemegyszer.

Viszonylag keveset foglalkozik a családjával, de itt is kiemeli az őt ért inspirációkat. Különösen meglepett, hogy a könyv tárgyalja a kormányzósága végén kipattant takarítónős botrányt. Bár azt el kell ismerni, hogy a szerző bevallja hibáit is, nem is ez az egyetlen ilyen pont a könyvben. De alapvetően mégsem az a célja, hogy befeketítse a szerzőjét, ami meglepő is lenne egy önéletrajz esetén.

Azért persze mindig ott van az emberben a kisördög, hogy vajon mennyi igaz a leírtakból, mennyi lehet szépítés. Az a tény, hogy egy ennyire nyilvánosság előtt élő ember tetteit nem lehet ennyire megmásítani (tudom, én vagyok jóhiszemű), valamint a szavak mögül sütő őszinteség, közvetlenség (ennek tudom be azt is, hogy szellemíróját nem átallja külön kiemelni a köszönetnyilvánításban) viszont valóban meggyőzött róla, hogy ilyen ember lehet Arnold Schwarzenegger: jó értelemben véve egyszerű, de olyan, aki meg tudja fogalmazni a céljai az életben és küzd is értük. Így ha példakép nem is lesz, a kötet végén megfogalmazott tanácsait érdemes végiggondolni és inspirációt meríteni belőlük.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése